.

Volt egy pólóm.. „Legjobb a hülyéknek!!” felirattal..
14 évesen is tudtam, hogy vonz a felirat, valahol értettem, de még nem teljesen..

Megnéztem egy filmet, aminek a címe: Veronika decides to die. Azonnal a hatalmába kerített.. Majd megtudtam, hogy létezik egy könyv is, Veronika meg akar halni címmel, amit Paulo Coelho írt. (Bárki bármit mondjon, igenis egy nagyon jó író, hatalmas tudás birtokában áll, és rengeteg aranymondata van, ami sokak gondolkodásmódját megváltoztathatja.)
Egyszerűen nem tudtam letenni, folyamatosan olvasnom kellett. Most hirtelen rengeteg érzés jött elő belőlem.
A könyv röviden arról szól, hogy Veronika öngyilkos akar lenni. Elmegyógyintézetben ébredt fel, és közölték vele: 5-6 napon belül meg fog halni, mert tönkretette a szívét. Természetesen ez nem igaz, de csak így jöhetett rá a lány, hogy élnie kell, és őrültnek kell lennie, hogy boldog lehessen.

„Majd szerzek új barátokat, és megtanítom őket arra, hogy ha mernek őrültek lenni, akkor bölcsek is lesznek. Csak felejtsék el az illemszabályokat, és fedezzék fel az igazi énjüket, a legtitkosabb vágyaikat, keressék a kalandokat, és főleg ÉLJENEK!”

„Éjszakákat és nappalokat, heteket, sőt éveket beszélgettek végig, mégsem vették észre, hogy az egyetlen igazság nem az ötletekben rejlik, hanem a megvalósításukban.”

„Bárcsak mindenki felismerné a saját őrültségét, és együtt tudna élni vele! Talán rosszabb lenne tőle a világ? Nem! Ellenkezőleg: az emberek őszintébbek és boldogabbak lennének.”

És ez milyen igaz… mennyi őrültséget megcsináltam már – mi mindenen mentem keresztül, és milyen sokra vágyom még!!!! Tényleg ezek voltak a legboldogabb percek!
Meg akartam tudni, milyen érzés, amikor piercinget szúrnak, milyen érzés tetoválva lenni (ami igazán én vagyok), szöktem már el otthonról, volt országos körözésem, megtudtam milyen érzés meghalni-majd újjá éledni, feküdtem-aludtam a csillagok alatt, rengeteg spirituális élményben volt részem, ültem már mentőben egy iszonyat jó koncert után, tomboltam már ki magam egy durva picsarázós buliban, táncoltam asztalon, rengeteg ember nekem köszönheti azt az éjszakát, visszaadtam egy ember életét, sok ember életét mélyen megváltoztattam, dobtam molotov-koktélt, fuldokoltam könnygáz miatt, tudom mennyire fáj, ha eltalálnak egy gumilövedékkel, próbálkoztam öngyilkossággal, sírtam-zokogtam egy egész bölcsőde előtt, folyamatosan nevetek a legnagyobb csendben, körbevarrtam az ujjam és az egész tenyerem, szögeltem rá a papucsot a lábamra, lőttem le macskát íjjal, minden koncerten eltörtem az ujjam és verekedést szítottam, betontömböket vertem szét kalapáccsal, voltam a Kölyök Klub-ban, ugortam be színpadról a tomboló tömegbe és tapostam a fejükön, megittam egy oian „varázsitalt” amibe beleköpködtek, sok maradék pia volt összeöntve, mjúzik feri is beleivott, és kb 6 légy rohadt benne..MERT ÚGYSEM MEREM.. száguldottam motorral, feküdtem a műtőasztalon, rengeteg éjszakán át néztem a viharokat és villámokat, volt már beszakadva a fejem, voltam külföldön, sminkeltem úgy magam és öltözködtem úgy, hogy mindenki felháborodva nézzem rám! Volt egyéjszakás kalandom (nem vagyok kurva és büszke sem vagyok rá, de valahol mégsem bánom, mert legalább megtapasztaltam, és örök életemre megtanultam, hogy ez nekem nem kell), kerültem már tömegverekedésbe, SŐT én provokáltam ki az egészet, voltam már kollégista, rúgtam már be fényes nappal egy játszótéren és hazafelé majdnem lehánytam anyám, feljöttem egyedül az ismeretlenbe és szarból (homok)várat építettem, lakatoltam már be a rendőrség bejáratán lévő rácsot, lakatoltam már be az iskola bejáratát, eresztettem le egy kamion kerekét, az éjszaka közepén átmentem a nádason, ahol derékig érő mocsár volt és kutyák elől menekültem, éltem már át földrengést és nagyon élveztem, buliztam már úgy, hogy az egészből semmire sem emlékszem – mégis az volt életem legjobb bulija, tudom milyen függőnek lenni és milyen keserves leszokni, volt már rózsaszín a hajam – hogy mindenki megbámuljon, teljesen ismeretlen emberekkel szerveztem találkozót, elmentem Hevesre egy ismeretlen fiúhoz, egy ismeterlen társaságba, ráadásul kárpátia koncertre………………………
De meg akarom még tudni, hogy milyen érzés a főnökeim arcába mondani, hogy utolsó szar emberek, és rohadtul kitolni velük, amiért ők is azt tették velem..
El akarok menni a vidámparkba és felülni mindenre, bungee-jumpingozni szeretnék, legyen egyszer összebilincselve a kezem, buborékokat akarok fújni egy háztetőn és beborítani vele a környéket, be szeretném járni a Gyimeseket, éjszaka újra a fák között mászkálni, keresni az utat, elmenni mindenhova – nem otthon ülni, élőben látni egy tornádót,  megtalálni a megfelelő munkahelyet, IGEN-t akarok mondani, és őszintén kimondani hogy SZERETLEK, életem szerelmével fel akarom építeni a házunkat, kismama akarok lenni, szülni akarok, a karjaim közt akarom tartani a gyermekem…..
Annyi mindent szeretnék még csinálni, és ki tudja meddig élek még?????


Persze ez az utolsó néhány már nem őrültség.. bár ebben a mai világban lehet az..
Mindenesetre.. Tényleg LEGJOBB A HÜLYÉKNEK!
Mert nekik mindent szabad.. és nem vonja őket senki felelősségre..




Sajnos nem tudom úgy átadni, ahogy a könyvben van, mindenképp olvassátok el, mert nagyon tanulságos..
És merjetek őrültek lenni, mert nincs is annál jobb dolog a világon :)