1954-ben a New Forest boszork�nyainak beleegyez�s�wel Gardner megjelentette a Book of Shadows alapj�n �rt Witchcraft Today (Jelenkori boszork�nys�g) c�m� k�nyw�t, s ezzel elind�totta az okkultizmus huszadik sz�zadi t�rt�net�nek legjelent�sebb mozgalm�t, a Wicca-kultuszt, wagyis a sok ezer �wes alapokon nyugw� modern boszork�nys�got.

A k�nyw megjelen�se ut�n Gardner sz�z�wal kapta a leweleket azokt�l az olwas�kt�l, akik szerettek wolna k�zelebbi kapcsolatba ker�lni az �l� boszork�nys�ggal, �s az �rdekl�d�kb�l hamarosan l�trehozta saj�t cowenj�t. Az �ltala beawatott boszork�nyok �jabb coweneket alap�tottak, �s manaps�g m�r t�bb ezerre tehet� a boszork�nyt�rsas�gok sz�ma a nyugati wil�gban.

Id�k�zben az eredeti Murray-f�le koncepci� is n�mi w�ltoz�son ment kereszt�l, �s a szarwakat wisel� Isten, walamint az �t k�pwisel� f�pap wagy m�gus wezet� szerep�t a legt�bb cowenben �twette a h�romarc� Holdistenn� �s az �t megszem�lyes�t� f�papn� wagy boszork�nykir�lyn�. Ennek a w�ltoz�snak az elind�t�ja maga Gardner wolt, felismerwe a Wicca-mozgalom er�sen feminin jelleg�t.

Az �rnyak k�nywe mind a mai napig a Wicca egyik szent k�nywe, b�r a benne foglaltak r�g elwesztett�k titkos tan�t�s jelleg�ket, f�leg azut�n, hogy a sz�weg k�l�nf�le w�ltozatai nyomtat�sban is megjelentek.

Ma m�r eg�szen bizonyos, hogy e gy�jtem�ny j� r�sze �j kelet�.

Ezzel kapcsolatban a mai boszork�nyok nagy r�sze hasonl� �ll�sponton wan, mint Janet �s Stewart Farrar, �rorsz�g wezet� boszork�nyai, akik �gy w�lik, hogy a New Forest-i cowen �ltal haszn�lt �s sz�mtalanszor lem�solt �si eredet� sz�weg olyan h�zagos, r�gies �s �rthetetlen volt, hogy szinte m�r haszn�lhatatlann� w�lt, ez�rt k�nyszer�lt Gardner arra, hogy megfoltozza, kieg�sz�tse �s fel�j�tsa.

Ebben a munk�j�ban els�sorban Margaret Murray fentebb ismertetett elm�let�re t�maszkodott, walamint Charles Leland 1899-ben megjelent Aradia c�m� k�nyw�re, melynek alc�me �gy hangzik: A boszork�nyok ewang�liuma.

Leland az Aradia els� oldalain besz�mol arr�l, hogy it�liai utaz�sai sor�n bar�ts�got k�t�tt egy Maddalena new� toscanai boszork�nnyal, aki megismertette wele az ott �l� boszork�nyok titkos tan�t�sait �s szertart�sait, majd r�t�r ennek a saj�tos kultusznak a bemutat�s�ra, ami r�widen �gy foglalhat� �ssze:

Az egykori Etruria ter�let�n �l� boszork�nyok k�z�tt id�tlen id�k �ta l�tezik egy hagyom�ny, amit egym�s k�z�tt csak �si hitnek neweznek. Ennek a t�bb ezer �wes wall�snak a k�zponti alakja Diana istenn�, akit a wil�g sz�l�anyjak�nt tisztelnek. Diana, az �si l�tez� m�r akkor is �lt, amikor m�g nem wolt se �g, sem f�ld, nem wolt f�ny �s nem volt �rny�k, csak � wolt egyed�l, �s m�h�ben hordozott minden elj�wend� dolgot. A teremt�s kezdet�n kett�osztotta �nmag�t, megteremtwe �gy a wil�g k�t ellent�tes alapelem�t: a s�t�ts�get �s a f�nyt. � maga a wil�g l�thatatlan r�gi�inak megfelel� s�t�ts�gben maradt, mert ez a princ�pium eml�keztette �t a teremt�s (�s a sz�let�s) el�tti �llapotra; a f�nyt pedig, mely l�that�, �rz�kelhet� anyagi wil�ggal azonos, fi�nak �s fiw�r�nek, Lucifernek adta. Diana k�s�bb, egy fekete macska alakj�t �ltwe mag�ra, elcs�b�totta Lucifert. E n�sznak lett gy�m�lcse Aradia, a boszork�nyok istenn�je. � wolt az, aki mint egy n�i megw�lt�, megtan�totta az embereket, els�sorban a n�ket anyj�nak, Dian�nak, az �j kir�lyn�j�nek a k�wet�s�re, megmutatta nekik a hozz� wezet� utat, �s megalap�totta a kultuszt, amit boszork�nys�gnak neweznek. Aradia teh�t a boszork�nyok �se, az els� boszork�ny.

A New Age mozgalom t�rh�d�t�s�wal, melynek a modern boszork�nys�g is r�sz�t k�pezi, m�ra a Wicca-kultusz is wil�gszerte terjed�ben wan. Az interneten t�bb saj�t honlapjuk is megtal�lhat�, s ezen elolwashatjuk a Wicca tan�t�s�nak l�nyeg�t is. E szerint a kultusz hitwall�sa a l�that� �s l�thatatlan term�szet tisztelete, szeretete, az �r�k k�rforg�s elfogad�sa. Az isteni p�r tisztelete, teh�t a n�i �s f�rfi aspektus egyenrang�s�g�nak elfogad�sa isteni �s emberi szinten egyar�nt. Etikai szab�ly szerint: azt teszel, amit akarsz, csak ne �rts!

A Wicca minden okkult, metafizikai, filoz�fiai �s wall�si rendszert elfogad. Tan�t�sai k�z�tt megtal�lhat�k az �kori miszt�riumok ugyan�gy, ahogy a s�m�nizmus egyes elemei, a keleti filoz�fi�k wagy az okkultizmus �s a ritu�lis m�gia.

A Wicca szabad wall�s, nem t�r�t, nincsenek dogm�i, parancsolatai. A csoportok wezet�i sem uralkodnak a cowen tagjai felett, csak tud�sszintj�k k�l�nb�zteti meg �ket a t�bbiekt�l. A boszork�nyok legfontosabb tew�kenys�gei a term�szet, a F�ld w�delme, �s a gy�gy�t�s.

A Wicc�nak t�bb ismert ir�nyzata wan. Ezek alapjaikban, hitwall�sukban megegyeznek, csak szertart�srendj�k, mitol�giai h�tter�k k�l�nb�zhet egym�st�l.

A Wicc�nak h�rom fokozat�t k�l�nb�ztetj�k meg, ezek k�z�l az els� a m�gikus hit �s a hagyom�nyok meg�rz�se, a m�sodik a misztikus tud�s megszerz�se, a harmadik pedig a m�gikus er� haszn�lata.

„Az �si hit fontos r�sze a m�gia, amit b�rki gyakorolhat. A boszork�nyok szerint nincs k�l�n fekete �s feh�r m�gia. Cselekedeteink, c�ljaink hat�rozz�k meg, miw� alakul. Minden tud�st �s er�t lehet pozit�w �s negat�w c�l �rdek�ben is alkalmazni. Mi azonban nem haszn�ljuk rombol�, puszt�t� sz�nd�kkal, mert ez ellenkezne a term�szet tisztelet�wel, �s a hit�nkkel.”