„Nem k�telez� �gy �lni!”

„Ha okvetlen�l �rzed, hogy kellemetlens�geket kell mondanod, mert j�lnevelts�ged gy�ng�bb, mint hangulataid: b�jj el valami f�lrees� helyre �s �rd le egy pap�rra mindazt, amint megmondan�l. Tedd el, �s m�snap olvasd el megint. Egy h�tig olvassad el minden nap �s a h�t v�g�n olvassad f�l bar�taidnak is. Azok nevetni fognak rajta. Te  pedig a sz�gyenkez�s �ltal emberr� neveled magad.”

„J� vagy �s szel�d. Szeretni akarsz, �s hal�lt osztogatsz. Nem �rzed a gy�l�letet, aminek eszk�z��l j�tt�l erre a f�ldre. Term�ketlen maradsz, mint a t�zliliom, aminek illata meg�li a legyeket. Ha �letet hozn�l m�gis a vil�gra, magad �ln�d meg azt is, �s nem tehetn�l r�la. Borzalmas �r�s van a tenyereden, le�ny... �s az �r�sok ellen nem tehet�nk semmit. Te vagy a bossz� angyala, akinek boszork�ny a neve.. sz�p �s borzalmas a sorsod, f�lelmetes �s gy�ny�r�s�ges.. k�v�ns�god parancs a poklok hatalmasai el�tt, v�gyad beteljes�l, miel�tt kimondan�d.. gy�l�leted v�rt �s t�zet teremt, s cs�kod nyom�n kiny�lik a hal�l.. megcs�folt sz�zek bossz�j�t hordozza v�red.. megcsalt le�nyok �tk�t v�ltod val�ra.. eredj.. meg�rzed a szemek m�g�tt a gondolatot, �s meghallod, ami hang n�lk�l val�, s meg�rzed, aminek illata sincs, mert m�g meg sem sz�letett az id�ben.”

„Az emberf�l�knek k�t �lete van. Az egyikben mindig �lmodik, a m�sikban pedig eltemeti, amit �lmodott.”

„Minden talajban megterem valamif�le vir�g. Minden napnak van valamilyen �r�me. Neveld r� a szemedet, hogy megl�ssa azt.”

„Felk�l a nap, b�rmilyen s�t�t is legyen el�tte az �jszaka.”

„Meghalunk, fi�k, de nem hagyjuk elveszni a haz�t!”

„Az emberben �ppen annyi rossz van, mint amennyi j�, s hol az egyik, hol a m�sik ker�l el� aszerint, hogy a k�r�lm�nyek melyiknek kedveznek.”

„N�zett lefel� az �rv�n csilingel� sz�n ut�n, mely borzaszt�an egyed�l haladt a nagy, feh�r vil�g k�zep�n, olyan borzaszt�an egyed�l, mintha egy �rva �s mag�ra hagyott n�p lelke volna.”

„F�ldbe tettek valakit, aki egyform�n dr�ga volt �s egyform�n n�lk�l�zhetetlen valamennyi�nknek, b�r csak akkor j�ttek r� erre, a temet�sen, amikor m�r betett�k a f�ldbe. Azt a valakit. A magyar haz�t.”

„k�r�l�tt�nk az �jszaka n�ma volt �s m�ly. S m�lys�g�ben valahol �rizte ezer lepel alatt az ismeretlen holnapot.”

„Jegyezd meg j�l: b�rmilyen b�z�s �s b�rmilyen ocsm�ny is legyen az �llati d�g, amit az �tsz�l�n l�tsz, senkinek sem haszn�lsz azzal, ha beler�gsz. Mind�ssze a cip�det szennyezed be vele.”

„M�rpedig a vil�got nem lehet megv�ltoztatni azzal, hogy haszontalan szavakat mormolunk �jra, meg �jra. Az ilyesmi csup�n a but�k �s gy�ng�k mened�ke a val�s�g el�l.”

„Olyan, mint a p�linka. Tomp�tja az agyat �s gy�ng�ti a szemet �s olyan tettekhez vezet, melyeket nem lehet j�v�tenni t�bb�.”

„A K�inok �s a J�d�sok nem pusztulnak ki soha. �jra �s �jra visszat�rnek erre a f�ldre. Ez az emberis�g legnagyobb trag�di�ja.”

„Minden�nnen van ki�t! Sosem szabad feladni a harcot!”

„Igen, gondolt�k, ilyen az �let. K�zd, l�ngol, tervez, j�rja a maga �tjait s azt�n beker�l a f�ld al� s f�l�tte �j utak ny�lnak, �j k�zd�sek, �j l�ngol�sok, �j tervek v�vnak az �lettel tov�bb.”

„M�g csak nem is az a legfontosabb, sajnos, mit �rez az ember. Hanem, hogy mit cselekszik. A cselekedetek d�ntik el egy nemzet sors�t, nem az �rz�sek.”

„S�r�n-s�r�n �lltak a csillagok az �gen, �s pislogtak, mintha megannyi szem lett volna, mely a f�ldet n�zi. /…/ Szemek azok, megholt emberek szemei, kik visszatekintenek arra, ami kedves volt nekik az �letben. S valah�nyszor egy ember meghal idelent, egy csillaggal t�bb gy�l ki odaf�nt s valah�nyszor egy ember sz�letik, egy csillag elszalad a f�ldre.”

„Amikor a vil�g annyira megv�ltozik, hogy m�r �lni se lehet benne t�bbet, az embernek csak egy mened�ke marad. Hogy megalkossa a maga k�l�n vil�g�t �s beker�tse azt az �rz�ketlens�g l�thatatlan ker�t�s�vel.”

„Az ember azt hiszi, hogy nagyon okosan elrendezte a sorsot. De a sorsot nem lehet elrendezni. Egyszerre csak j�n valami, hirtelen, egy nap, amikor nem is v�rod, �s f�lborul minden. V�ge. V�ge. A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert.”

„Mert r�t s vil�g, fekete.
Vak gy�l�lett�l fekete.
Vak, mint az emberek szeme:
Az �gig sem l�tnak vele…”

„M�r j�v� tenni �gysem lehet semmit, az �let elrontott dolgait nem lehet j�v� tenni azzal, ha tov�bb rontjuk a dolgokat..”

„Minden emberben van valami furcsa, amit nem �rthet m�s. Rendj�n van �gy.”

„S �v�lts�n a f�jdalomt�l, mint holdas nagy �jszak�kon a mag�nyos farkas..”

„�n ismerem a halottakat, sokat l�ttam bel�l�k. Egyik�k�n sem l�tszott meg a hivat�s, amir�l besz�l. Nagyon sz�nalmasak �s szomor�ak szeg�nyek. Azt hiszem, az utols� pillanatban r�j�nnek mind, hogy ink�bb az �letben kellett volna keress�k a hivat�sukat.”

„Az ember v�ltozik, de a f�ld megmarad, s egy nemzet sorsa nem csillagokban vagyon f�ljegyezve, hanem a telekk�nyvben.”

„Milyen k�r, hogy t�bb� nem lehet �gy let�rdelni a vil�g padl�j�ra s �letet j�tszani a feh�r husz�rral, aki egymaga volt �s m�gis mindig gy�z�tt.”

„..s szob�d fal�ra, sz�ved fal�ra, �leted fal�ra �g� nagy bet�kkel t�zd fel jelmondatnak a halott k�lt� halhatatlan vers�t:
…�gy k�sz�l�nk szel�d h�bor�ra,
mindig magunk�rt, soha m�sok ellen,
s�t p�rolunk s v�sznakat sz�v�nk,
s m�g kisebb�tenek, lassan megn�v�nk!”

„N�gy l�p�s hossz�ban, kett� sz�ltiben. Ennyi marad az emberb�l, ha meghalt.”