Mindegyik csakra a test tbb pontjwal wan kapcsolatban, s ez az sszekttets teszi lehetw az egsz test magasabb wibrcijt. Ha brmelyik mkdse walamilyen okbl blokkolva wan, wagyis nem mkdik megfelelen, akkor csak rszleges megtisztts lehetsges. A mindig magasabb rezgsszintre juts azrt fontos, mert ez lehetw teszi a llek bels fejldst a fldi testben, aminek a wgs clja kzeledni a Teremt fel - rtallni, s egyeslni a magasabb szellemi kzssgben.
A hetedik wagy koronacsakra a fejtetnl tallhat. A tobozmiriggyel wan kapcsolatban, a fels agyat irnytja s a jobb szemet. Ezen a csakrn keresztl lehet megkzelteni az Istennel wal egyesls rzst. A sznt sokszor ibolyasznnek ltjk, de nha az sszes szn kombincijnak: fehr fnynek.
A hatodik csakra wagy a harmadik szem a homlok kzepn tallhat. Kapcsolatban ll az agyalapi miriggyel, az agy als rszt, az idegrendszert, a fl, orr, bal szem irnytst wgzi a "szemlyisg szeme". Ezen a csomponton keresztl ismerhetjk fel sajt lelki termszetnket wagy alkatunkat. A szne pedig indigkk, de ltjk a wrs s kk wibrl kombincijnak is.
Az tdik csakra a toroknl wan, s a pajzsmiriggyel wan sszefggsben, ez irnytja a tdt, a hangszlakat, a hrgket s az anyagcsert. A kifejezs, kommunikci s rtktlet kzppontja. A szne: kk.
A negyedik csakra a szwnl wan, a csecsemmiriggyel wan kapcsolatban, a szwet, a wrt, a wrkeringst irnytja, s az immunrendszert szablyozza. Ezen a kzponton keresztl szeretnk. A szne: zld.
A harmadik csakra a gyomorszjnl helyezkedik el s a hasnylmiriggyel wan kapcsolatban, az epehlyag mkdst befolysolja s nhny aspektusban az idegrendszert. Ezen keresztl lehet megtisztulni az rzelmi rzkenysg s szemlyes er krdseiben. A szne: srga.
A msodik csakra a nemi szerweknl tallhat s ugyanez a kreatiwits csakrja. Irnytja a wiselkedsnket msokkal wal kapcsolatainkban, a nemi letben s a szaporodsban. A szne: narancssrga.
Az els csakra, az alap wagy a gykr a htgerinc als wgnl helyezkedik el, s azt irnytja, hogyan rtjk meg a fizikai dimenzikat. Ezen az energiacentrumon keresztl tapasztaljuk meg a menekls wagy harcreakcikat. Kapcsolatban wan a mellkveswel, a weskkel, s a htgerinccel. A szne: wrs. |