Ugyan olyan, mint ma
2005.09.28. 14:16
Bassza meg az élet, hogy mindig csalódok... Erről is én tehetek?! Hogy a legjobbnak hitt barátom átwer?!
Ismét itt az önsajnálat ideje, sírok,ordítanék... Lélegzem,de fájdalom hasít belém...
Testem összerogy a sok teher alatt, a sok lelki teher alatt, melyeket feldolgozni nem bír, majd talán holnap...
Talán honapra jobb lesz minden, kialszom a csalódottság érzését, mely gyökeret wert szíwemben, s oly mély...
Talán elmúlik minden rossz, s marad a jó..
Talán minden marad ugyanolyan, s a holnap is ugyanolyan könyörtelen,s szomorú holnap, mint a ma....
|