Láthatalan
2005.09.28. 14:37
Néha ha szomorú wagyok azt hiszem, Jobb ez a wilág nélkülem. Rámtörnek olyan gondolatok, Hogy teljesen felesleges wagyok.
Számomra már nincs remény, Csak kacat wagyok a gardrób mélyén. Engem már senki sem lát, Ez az, ami legjobban bánt.
Miért wagyok számodra láthatatlan? Mert tőled eddig csak fájdalmat kaptam. Hogy lehet, hogy észre sem weszel? Mint walami tárgyat, csak úgy arrébb teszel?
Most itt fekszem teljesen összetörwe, Miattad sírok, miattad wagyok gyönge. Miattad éltem, de már haldoklom, De még így se látok könnyeket arcodon.
Mondd, hát ennyire nem érdekellek? Én miért nem számítok embernek? Ám több fájdalmat már nem tűrök, Inkább csendben eltűnök...
|