versek : Majd lelked towatűnik |
Majd lelked towatűnik
2005.09.28. 18:15
Szemed fénye elhalwányul, tekinteted a ködbe wész, egy kést szorítasz a kezedben, remegő tested lázban ég...
A kést a szíwedbe szúrnád, de már erőd sincs, nem tudod felemelni a kezed, s ujjaid közül a kés kiesik...
Hangosan koppan a földön, éles hangja a fejedben zúg, árnyékodat látod, mely lassan elhalwányul...
Tested eldől, nincs már benne erő, a földre hull, s szíwed apró szilánkokra tör...
Nincs már wálasztás, wagy wisszaút, életed,mint egy sötét werem, melyből kimászni már nem tudsz...
Fájdalmad werítéke marja tested, lélegzeted párája lassan tűnik el...
Nem mozdul semmi, nem mozdul a wilág, azt hiszed,csak Te szenwedsz, de hidd el,nem wagy egyedül már.....
|