Halálom
2005.09.29. 21:43
Nézd! Saját lelkembe mártottam késemet, s te szíwembe döfted kétélű kardodat. Most hiába nyújtom karomat SEGÍTS(etek)! Nem tudom töröljem, wagy igyam e wéremet. Nézd! A mozi fehér wásznán én wagyok a főhős ámítás a hiedelem, hogy nem halok a wégére, hanem hős leszek, ámítás, mert ebben a filmben a rendező is kiwéreztetett. Nézd! Mennyi ember nézi wérző sebemet hány, de hány arc pillant wárakozva mikor esek össze, omlok romba, hullok a porba, honnét jöttem, s ahowá leszek... Nézd! Tán nem érem meg a köwetkező órát, napot, a HOLNAPOT, de látom benned wérzek el, ha magamra maradok, s érzem, ahogy késem újra magamba wágom, megforgatom,s nem fájlalom, hogy így jött el halálom. Nézd! Nem tudtam legyőzni a fájdalmat borús életemben, s magányom ellenségem helyett lett barátom, ő mutatta meg a helyet, amerre tartok wéresen, ahowá ballagok, ahowá megyek..
|