A pokol itt wan!
2005.10.02. 17:39
A mennyországban hiszünk, Jobb wilágot remélünk, De a pokolban élünk, Repülni nincs esélyünk.
Egyfolytában hazudunk, Csak áltatjuk önmagunk. Örökre itt maradunk, Szabadulni nem fogunk.
Félünk, pokolra jutunk, Nem látjuk: már ott wagyunk. Kíwül embernek látszunk, De csak démonok wagyunk.
Tartom a tükröt nektek, Gyertek, belenézhettek! Ilyen waló lelketek, Jók soha nem lehettek.
Hazug, korrupt és csaló, Álszent és megalkuwó. Aljas, irigy és mohó, Önző, gyilkos áruló.
Kegyetlen és szadista, Gyűlölködő rasszista. Wérben fürdő ördögök, Minden nap kell ölnötök.
Bukott angyalok wagytok, Hazug minden álmotok. Eltiportok minden jót, Gyűlöltök minden walót.
Egy wagyok közületek, Angyal már nem lehetek. Emlékszem még: wolt szárnyam, De a földre zuhantam.
A kiutat keresem, Ha nem találom: wégem. Megöl lassan a magány, Sűrű sötét éjszakán.
Menekülnék míg lehet, Bezárulnak a mennyek. Talpon wagyok, de meddig? Lelkem lassan megtörik.
Megfojt csendben a közöny, A tőrt torkomba döföm. Legyen már wégre wége, Temessetek el élwe!
|