Gyász
Fájdalom-temetőbe öltem bánatomat, de nem enyhült meg a wilág, nem nyílt lelkemnek wirág.
Boldogság-álomba híwtam magamat, de nem fogadott be engem e láz, csak egyre nőtt lelkemen a gyász.
Eltakartam a wilágtól zokogó arcomat, de ők gonoszan kezem lefogták, rejtett titkaim földig tiporták.
Elsírtam wolna nekik fájdalmamat, de ők elfordultak tőlem gyáwán, itt hagytak engem árwán.
Elhagytatok. Kegyetlenül megtiportatok. Ne tegyetek mást. Csak gyászoljatok..
|