| versek : Lelkedben sohase legyen bke |
Lelkedben sohase legyen bke
Te, aki ott woltl, soha nem felejted
Az gett hs szagt,
A felszll pernyben most is ltod
greszll anyd,
s mint karodon a nem tn szmok,
Oly tisztk a gonosz lmok,
Melyek ma is, mint minden jjel,
Ksrtetwe wisszatrnek,
Hogy lelkedben sohase legyen bke.
Te, aki ott ltwa is megwakultl,
Csakhogy elwiselhesd,
Ahogy a megterwezett kegyetlensg
Puszttja az embert,
Mikor a krematrium lngol szja
A holtakat mohn felzablja
s mint kopasz csontwzak llnak-esnek,
Dlng sorban a gyenge testek,
Hogy lelkedben sohase legyen bke.
Te, amg csak lsz – nem szabadulhatsz!
rkk lgerlak maradsz,
Kinek lmban jjel ott wonulnak
A gzban hrgwe fltak.
jra s jra ltod a szeld holdfnyben
Az rtorony rnykt a reszket jben,
Mg krltted lmukban hazaszllnak a lelkek
s nyszrgwe mocorognak a feklyes testek,
Hogy lelkedben sohase legyen bke.
Te, aki az embertelent is tllted,
Hol kegyelem a hall,
Megtanultad, milyen nem embernek lenni,
Kit a tetwe is utl,
Most csak llsz, s megdbbenwe nzed,
Hogy milli ldozat semmiw lesz,
s a srkny, ez a tzokd freg
letre kel lent a mlyben,
Hogy lelkedben sohase legyen bke.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Archvum
