2005. XII. 4.
.
Min gyakran hallok egy hangot... bs, keserwesen zeng szlamot, mint feltr feneketlen mlysgek bugyraibl s eszeweszetten jajgat, kesereg, zakatol de elnmtani semmi sem tudja, tudn…, hisz trtnete az rks csalds.
s a magnyos gyertya lngja, ha tudna mily messzire szllna... de ide kti walami lthatatlan kz egy nehz, tkozott rksg, mert is itt serkedt pusztuls hazjban elgytrt hangok stt birodalmban.
Min gyakran hallok egy hangot bs, keserwesen zeng szlamot ki nekem, csakis nekem mondja el mily kietlen, remnytelen az lete, de minduntalan reml, bzik a csodban ami igaz wolt, de csak lmban...
De jaj nekem ki e hangot hallom fradt lelkem shajt tagadom, s eldobnm magamtl sszes bajomat, gondomat... mert minden szinte mosolyomat fjdalmas knnyeim temetik s welk egytt lelkem csendben haldoklik..
|