2006. VIII. 19.
.. =,(
Egyre kegyetlenebb a wilg... mr nem brom.. beteg wagyok... slyos beteg.. haldoklom... nem menthet meg senki... a sttsg elfoglalta lelkem... flig eszmletlenl fetrengek a porban, s mocsokban... wrt khgk... szemeim helyn kt fekete folt... nem brom mr... megcsalt a wilg... wagy taln mgsem?... hiszen mindig is ugyanolyan wolt... soha semmi sem wltozott... csak az n szwem... az n remnyekkel teli szwem... egy halott rzsa knoz helyette... tskiwel wrz sebeket keltwe lelkemben...melyekbl csak patakzik a wr... fekete szw... halott llek.. sr szem... elknzott test... naw lny... fjdalom... gyllet... ordtok a stt jszakban... torkom szakadtbl ordtok... s szembe kpm a sorsot... fintorral arcomon fordulok fel; "Boldogsgot grtl... becsaptl... hagytam magam, hagytam, mert bztam benned, s hittem, nem hazudsz.. hittem a boldogsgban, s a szp dolgokban.. hittem az letben.. de elwesztettem hitem, s mr csak egyre wgyok, meglni tged, meglni a wilgot.. nem lehettem boldog, ht pusztuljak!! S pusztuljon welem wilgom is... " Mondataim wgn mr csak wltk.. elkeseredettsg, gyllet, fjdalom, s elhagyatottsg wegyl hangomba... majd felllok... szdelegwe indulok a fld wgre.. hol az rk rothads szakadkja wr rm... mr rzem a bzt.. hallom az elkrhozott lelkek srst... ltom a dmonok tnct... sszeesek.. de nem hagyom magam.. towbb kell mennem.. mr ngykzlb mszok, krmeimet a fldbe mlyesztem, s gy hzom magamat... a wgzetem fel... kezemmel kutatok.. de nem rzem mr tenyerem alatt a fldet.. ht elrtem... elrtem testem knjnak utols perchez... minden ermet sszeszedem, s felllok... krbetekintek a tjon... PUSZTULJ!!! wltm teli torokbl majd egy weltrz sikoltssal a mlybe wetem magam... Fekete tz lobban, s belekap az elszradt tjba... s gy pusztul wilgom... lelkem fjdalmtl... gy pusztul el minden...minden a wilgon...
|