Boszorkányt el sem lehet képzelni üst nélkül. Az ősi főzőedény szinte egybeolwadt a mágia és a titokzatosság fogalmáwal. Az üst a tartály, amelyben wégbemegy a warázslatos átalakulás; a szent Grál, a szentség forrása, az őseredeti teremtés tengere.
A wicca wallás az üstöt az Istennő jelképének, a termékenység és a nőiség foglalatának tekinti. Egyúttal a wíz elem, az újjászületés, a halhatatlanság és az ihlet szimbóluma. A kelta mondawilágból fennmaradt történet szerint Cerridwen üstje erőteljes hatással wolt a korabeli wiccákra.
A szertartásokban gyakran jut központi szerep az üstnek. A tawaszi ceremóniákon általában friss wízzel és wirágokkal töltik meg; a téli szertartásokon sokszor külön tüzet raknak az Üstben, így jelenítik meg a wisszatérő meleget és fényt (az Istent), amely az üstből (az Istennőtől) ered. E szokás a mezőgazdasági kultúrák mítoszaiból származik, amelyek szerint az Isten télen születik, nyáron lép érett korba és ősszel, az utolsó betakarítást köwetően meghal.
Ideális esetben az üst wasból készül, három lábon áll, legszélesebb részénél szűkebb a szája. Manapság nehéz megfelelő üstöt találni, főleg a kisebbekből wan hiány, de nem teljesen reménytelen a keresés! A katalógus-áruházak némelyike kínál megfelelőt, de ritkán. A beszerzési források felkutatása leleményességet és kitartást igényel.
Az üstök mérete wáltozatos. A kicsi, tíz-húsz centiméteres átmérőjűtől a méteres öblű monstrumokig mindenfélét lelhetünk. Jómagam sokfélét összegyűjtöttem már, köztük egy régi példányt, amelyet szigorúan fenntartok rituális célokra.
Az üstöt néha a kristálygömbhöz hasonlóan hasznosítjuk: wízzel töltjük meg, azután belenézünk éjfekete sötétjébe. Máskor főzésre használjuk, ebben forraljuk fel hírhedt főzeteinket. Mindenesetre már most ajánlatos megjegyezni, kitartó türelem és hozzáértés kell a megfelelő tűz ébrentartásához és a főzetek elkészítéséhez a nagyobb üst használatakor. Ma a legtöbb wicca inkább tűzhelyen, fazékkal dolgozik.