A nyár csúcspontja: Lillafüred



Megmondom őszintén, nem sok kedvvel indultam el. Sosem voltam az a nagy túrázó, ijesztő volt a távolság, pláne, hogy szar a térdem, szar a szívem..

De aztán úgy voltam vele, hogy sokkal jobb, mint a szobában punnyadni, aztán meg ha fáj a térdem vagy valami, majd megállunk..
Amúgy is szeretem az erdőket..

Elindultunk.. Szép jó idő. Bebuszoztunk Miskolcra, Pont jött a helyi busz is, amivel elmentünk a Majális parkba.
Ott voltunk a rajt előtt, de nem tudtuk eldönteni, hogy merre kell indulni..
Elindultunk végülis balra, dehát tudhatuk volna, hogy "Ha elindulsz végre, mindig csak keletre tarts..". Mindeki a másik irányba ment, így végül mi is kelet felé tartottunk..
Egy irányító tábla üdvözölt minket.

Aztán meglett a piros sávjelzés is.

A patak mellett mentünk, aztán úgy gondoltuk le is kell oda mennünk. Volt ott egy vastag fa törzs, és jó magasan is volt, így Hektornak kellett oda felrakni:D
Gondoltam okosban, hogy majd én onnan lecsúszdázok, aztán rájöttem, hogy akkor szépen belecsúszok a patakba.. De ez akkor jutott eszembe, amikor már elindultam..

Sétáltunk, sétáltunk, majd egy kis dombra le is csücsültünk, de előbb 1 órán keresztül hajtottunk felfelé..
Mondanom sem kell gondolom, a szívem majdnem kiszakadt a fejem tetején, szakadt rólam a víz, haldokoltam.
Aztán már voltak mindenféle jelzések..

Megyünk tova, majd elkezd szakadni az eső.. Még jó, hogy megnéztük az időképet, és gyönyörű időt mutattak..

Először leültünk a kis dombra, a fára, csipszet zabálni, hátha eláll gyorsan.. de sajnos csak egyre jobban esett.. gondoltam inkább menjünk tovább, úgyis ázunk, legalább hamarabb lesz meg a barlang.
Mentünk tovább, és az egyik kiugrón megpillantottuk a Palota szállót, ahova mennünk kell..

Igen, az az, ott a messzeségben, a kép közepén.. hmmm.....
Közben le kellett térnünk VALAHOL a piros sávjelzésről a piros négyzet jelzésre.. de hol??:D csomó helyen le lehetett volna menni, de egyik sem volt egyértelmű... :S
Egyszercsak megpillantottunk egy sziklás lefele utat egy omega jelzéssel.. még jó, hogy kinyomtattam a túrista jelzéseket..
Barlanghoz vezető utat jelöl.. hááát akkor biztos ott a Szeleta barlang..

Kicsit őőőőőő furrrccssaa volt az út..... nagyon meredek, tele vizes pocsolyás csúszós sziklákkal..

Egész jól haladtunk, Hektor néha megfogott, hogy ne zúgjak le az egész hegyről.. egyszer sikítottam egy marha nagyot, mert megtámadott egy hatalmas béka......
Végül meglett a barlang..

Féény az alagút végéééén *.*

Úgy gondoltuk, hogy ki kellene csavarni a ruhánkból a vizet.. mert eléggé folyt..

Hááááátt igen.. megáztunk? óóóó nnneeeemm...
de ez semmi.. jött aminek jönnie kell..

leszakadt rólam a felsőm......... hozzá kell tennem, hogy miután felmásztunk félig a hegyre, és pisiltem, leszaladt a gatyámról a gomb..
katasztrófa.......DE VAN MÉG CSIPSZ!

Nos.. igen.. meg lett a barlang, leszakadt rólam a ruhám, stb, mostmár csak meg kellene találni az utat tovább..
Az okos földmérő ember, bevitt a burgyingosba, hogy tuti ott van az út..... hiába mondtam, hogy neeeeem meg majdnem leestünk a hegyről meg nincs út meg benőtte az egészet a bokor meg ilyenek.. csak pár perc szenvedés után hitte el, hogy azon a sziklás szaron vissza kell mászni..................
szenvedtünk rendesen, de fél úton KISÜTÖTT A NAAAAAAAAAAPPPPP !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Kicsit száradtunk, megettük a maradék csipszet :D és mentünk tovább..

Meglett az út is..

Majd kifakadtam....... térdig saras vagyok, csorog belőlem a víz, szarrá áztunk, leszakadt a gombom, szétszakadt a felsőm, csúszik az út és térdig érő víz meg sár van, nem tudjuk hol vagyunk és még az út felét se tettük meg....

De azért jó nagyon, mert végre szükségünk volt egymásra, és naaaggyon sokat nevettünk egymáson és magunkon..:)

"Úthibák"

Találtunk egy jeti lábnyomot....

Majd sikerült lefényképeznem a jetit is :DDDDDDDD

Aztán jött a beígért meredek út.......
óóhh hogy ezen mennyit csúszkáltunk.. főleg én..... már alig vártam, hogy meghemperegjek benne.. :D

De nem estünk el!!!:D csak eltévedtünk...... :D ha már megint én nem veszem észre a jelzést máshol, akkor még most is ott lennénk..... :D

Aztán kisebb őőőőő akadályba ütköztünk.. 
Egy kidőlt fa... az egész úton..... túl magas ahhoz hogy átlépjünk rajta, kikerülni nem lehet egyedül, mert a szakadék szélén kell menni, úgy, hogy már a lejtőn mész.. átbújni alatta se volt túl jó ötlet :D

Végül meg lett az Exit :D csak lejutni volt érdekes......... ahogy mentünk, én csúsztam, toltam le Hektort... húúú azt hittem legurulunk a főútra, de végül még csak seggre se estünk:D "Ha csak egy kicsi hiányzik.. " XDDD

De lejutottunk, meglett a főút, meglett a híd, meg lett a jelzés, meg lett Lillafüred..



Találd meg az elrejtett női segget és lábakat:DDDD

Kis kerülővel végül meg lett a Fátyol vízesés is :)



Az elit Palota Szálló, amit eddig csak a messzeségből láttunk..

A Hámori-tó

A jól megérdemelt meggyötört zabálás :D

És amiért KICSIT furán néztek rám..... pláne a Miskolc plázában.. és a ósönben..
  

Na.. hát... JÓ VOLT!!!!!!!!!!!!!  :))))))))))))