Nos.. A legutóbbi remekművem elég rég volt.. Bár azóta volt pár karmolásom, csak ide nem került fel. Nem is baj. Hogyan is jellemezhetném az elmúlt bő 2 hónapot? Katasztrófa.
Balszerencsém továbbra is elkísért, napi 3-4 busz lerobbant alattam, minden elment az orrom előtt, ruha/cipő mind kicsi vagy nagy lett mire hazaértem, szivattak a putrimmal, a fűtéssel, az árammal.. reggel kerülgetnem kellett a hányásokat a folyosón….. ééss még sok sok egyéb siralmas dolog. De az élet a párkapcsolat terén is kicseszett velem, nem is kicsit. Csak nem akartam előbb tudomásul venni. Tudtam minden rosszról, de nem akartam észrevenni, csak tűrtem és tűrtem.. istenem, szerettem valaha ennyire valakit? És fogok még..? Rengeteg oian dolog történt, amitől mások fogták a fejüket.. hát, utólag én is.. Nagyon sajnálom, hogy előbb nem mertem, nem tudtam lépni. Sokat tanultam belőle, de a hülye fejemmel mégis kicsit visszasírom. De többet nem fogok engedni. Ennyi megalázás és szánalmas-gyerekes viselkedés után…ááááá… Lehetnék én is oian szemét mint ő.. De rájöttem, sokkal „jobb” a némaság. Had őrlődjön magában. Tudtam, és meg is mondtam neki, hogy vissza fog még sírni. Hiába akart keménynek és gyűlölködőnek tűnni, és engem megszüntetni.. És hiába beszéltem, semmibe venni.. A kis nőcskének pedig előadni mindent úgy, hogy ő az áldozat..
Mint pasi, hatalmas kudarcot vallott. De attól tartok kudarcot vallott, mint barát is. Ugyanis átvert engem is, a kezdetektől fogva. Az előző barátnője sem véletlenül hagyta el. És talán meg sem csalta, csak ezt is ő állította. Mint rólam is. És mi még szidtuk, és együtt utáltuk szerencsétlen lányt. Mindennek oka van. Csak nekem arról elfelejtett beszámolni. Most a kiscsajnak felejtett el beszámolni dolgokról.. Csak engem állított be az ügyeletes szemétládának, és most engem szidnak..
Valamit elbaszott, és egyből engem hibáztatott, pedig még igazából most sem tudom miről volt szó.. és mi volt ezért a jutalmam? Blokkolt. Mintha megszűntem volna létezni.. és „szálljak le róluk” .. hát nagyon szépen köszönöm. Az a „W” tetoválás nem véletlenül került oda, ahova. Csak ő épp ezt is elfelejtette.. Nem tudom miért lepődök meg rajta..
És fogalmam sincs, hogy miért sírtam miatta éjszakákon át..

http://www.youtube.com/watch?v=Q66u6B3I48Y

Sokan adtak erőt és ráztak helyre, azt hiszem, hogy a szilveszteri buli is megtette a hatását.
Engem még sosem kértek fel táncolni, pláne nem egymás után többször is. Buliszalagot is kaptam a nyakamba, tényleg nőnek éreztem magam. Ez hiányzott már nekem..
Ki kell mozdulnom!!!!! Igaz Pesten ezt egyenlőre el kell felejtenem.. De már az is haladás, ha Farmoson néha hétvégente kimozdulok.
Csak legyen erőm ahhoz, hogy ne forduljak megint magamba..

Meg kell találnom a helyes utam.. és figyelni minden jelre..
A környezetemet pedig szebbé tenni..
(És persze magamat is.)